Szabad? Rablás
Szabad? Rablás
Hetek óta borzolja a kedélyeket a BKV ügy, illetve az állami közlekedési vállalatnál kialakult botrányok. Hűtlenkezelés, sikkasztás, csalás és az összes gazdasági és vagyon elleni bűncselekmény egy helyen!
A BKV nem más, mint egy tükör a mai magyar valóságban, koncentráltan megmutatva benne mindazt, ami az elmúlt időszak politikai elitjének és – úgynevezett - milliárdos vállalkozóinak, egymással összefonódó, rabló és kifosztó tevékenységét jellemzi. – Tisztelet a kivételnek. De tudjuk és feltehetően ismerjük mindazokat a gazdag vállalkozókat és politikusokat akik, akár a BKV, akár a kerületi ingatlan panamákban részt vettek. Mondhatni ők a magyar politikai és gazdasági élet igazi celebjei. Botrányt okoznak, lopnak és csalnak, miközben folyamatosan a médiában szerepelve és az embereket szembeköpve hazudnak. Joggal merül fel a kérdés, hogy meddig mehet ez? – Főleg büntetlenül. Amíg az emberek többsége nyomorog és küzd, hogy egyik hónapról a másikra jusson valamire, képes legyen ellátni magát és kölykeit… Ja, kellett a gyerek, old meg! Gondolják ezt, a főleg a fővárosban és az állami cégek élén ülő, sokszor zéró tudással és kvalitással rendelkező vezetők, miközben „szivarfüstben” pöffeszkedő asztráltestük a pénztárcájukkal együtt hízik. De kinek a pénzét lopják? Naná, hogy az emberek, az adófizetők pénzét! Könnyű préda! Okosan rácsapnak és mindenfajta látszat és teljesítés nélküli szerződéssel, és családjaik cégeivel lenyúlják a lét, majd yacht-okat, villákat, szuper verdákat és külföldi nyaralókat vesznek rajta maguknak, (gondolván) hiszen ezt ők megérdemlik. A BKV esetében az lett volna minimálisan elvárható lépés, hogy azonnal és következetes módon kirúgják a teljes vezérkart és a sunyiba elküldik, az ezért felelős politikusokat. Azt már feltételeznünk sem szabad, hogy felelősségvonásra kerül mindenki… A kirakatba kitett strómanok hadai lepték el az összes állami hivatalt, és ha bukni kell, akkor közülük lesznek vasra vert áldozatok. Ez most sem lesz máshogy. Nem valószínű, hogy a hőn szeretett politikai elitből bárki is rab lesz. – Bár akkor azon az ominózus MSZP rendezvényen, ahol a milliárdosok szájából – valljuk meg - némi kétséget és viszolygást keltő módon elhangzott az Internacionálé, és annak különösen az első sora, a „Föl, föl ti rabjai a földnek…” egy másik szemléletből akár igaz is lehetne. Milyen szép is lenne… Csak az a baj, hogy ez utópisztikus gondolat – mint Lenin művei. Az elmúlt évtizedekbe oly mértékű összefonódások alakultak ki a politika és a gazdasági szféra, valamint a különböző politikai erők között, hogy szinte megtisztulni sem lehet, vagy csak nagyon nehezen. Ha el is kezdődne egy rendrakás – és tegyük fel, hagynák is – hosszú évtizedek lennének, mire konszolidálni lehetne ezt a helyzetet. Szomorú a kérdés, de ma ki lenne az, aki át tudná venni és kezelni is képes lenne Magyarország romokban heverő büszkeségét és agóniával küzdő gazdaságát? A nagyok leszerepeltek. A kicsiket pedig elnyomják. Nem kapnak megfelelő és főleg elegendő nyilvánosságot. Az a minimális megjelenés, amire lehetőség van pedig nem elegendő egy apátiában szenvedő és a politikában mélységesen csalódott társadalom hitelt érdemlő módon történő megszólítására. Pedig lenne lehetőség, és még van igaz akarat…
(troka)
