„Ötvenen ötvenmillió forint ki nem fizetett bért követelnek a TE Ganz-Röck kiskunfélegyházi üzemében, a sztrájkolók már kétszer megakadályozták, hogy a cég német vevői elszállítsák a kifizetett árut. A munkások azt mondják, hogy addig maradnak, amíg nem kapják meg a pénzüket, a polgármester pedig azt ígéri, hogy haladékot kér nekik a bankoknál és a közszolgáltató cégeknél.” – szolt a cikk headline-ja az egyik internetes hírportálon...

Miről is van szó? Megint a szerencsétlen melós próbálja érvényesíteni érdekeit és követeli jogos jussát a politikával és gazdasági élettel összenőtt amorf, torzlelkű tőkés honfitársainkkal szemben. A harácsok könnyen visszaélnek a dolgozó helyzetével és lehetőségeivel, ugyanis ahogy az egyik sztrájkoló fogalmaz - "Amíg a család segít, azaz fenn tudjuk tartani a párom fizetéséből magunkat, addig folytatom a sztrájkot. Mást nem nagyon tehetek, más munkalehetőség ugyanis nincs, a pénzre pedig szükség van". – Egyértelmű… Eddig is csak azért tűrték a dolgozók a hónapokig tartó neolib. rabszolgatartást, mert nincs más munkalehetőség. De elfogyott a cérna…

Egyébként szegény gazdagok… Itt van mindjárt ez a Költő Magdolna, aki a Malév korábbi tulajdonosában, az AirBridge Zrt.-ben 51 százalékos tulajdonos volt. Kíváncsi lennék eme dámára, hogy ezt a vagyont, amellyel ilyen apróságra szert tudott tenni, mint a légi közlekedési vállalat résztulajdona, vajon melyik családtagja, vagy lelki társa, vagy éppen politikai identitásából fakadó baráti kapcsolata finanszírozta. – Azért az érezhető, hogy nem valószínű, hogy gyári futószalag mellett 12 óra robotolással, vagy a kisnyugdíja félreteszegetéséből kuporgatta össze azt az 51százalékos többségi tulajdont biztosító apanázst. No persze lehet, hogy ő értelmiségi. Ebből pedig csak az a konklúzió vonható le, igen kicsi az esélye annak, hogy „becsületes” munkával szerezte meg kis pénzecskéjét.

Aztán itt van ez a szegény Szabó András, aki csak a 77. helyet foglalja el a 100 leggazdagabb magyar ember között. És hát valószínű, hogy nem sokára sztrájkolni fog, mert az ő cége (Resonator Kft.) többségi tulajdonosa a Ganz-Röck Zrt.-nek, ami tudjuk, hogy nem hogy a dolgozóit nem fizeti ki, de a tartozások miatt a szolgáltató már kikapcsolta az áramot és a gázellátást is. Szóval szegény Szabó – nevéhez hűen – előveheti cérnácskáját és tűjét, és foltozhatja zsebeit, mert valószínűleg neki sem fog megérkezni a bére tárgyhó 10-ig. Erre még ez is! A Resonator Kft. felügyelő-bizottságának elnöke a céginformációs adatbázis szerint Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. – Hogy is szokták ezt mondani? No comment …

És végezetül itt van Nagy Elek. Az az Elek, aki a milliárdosokat felsoroló listán 43 milliárd forintos vagyonával kilencedik helyen illeg-billeg és a Ganz-Röck Zrt. kisebbségi tulajdonosához, a Vegyépszer Zrt.-hez köthető.

Ezen, szegény csóró milliárdosoktól nem szabad elvárni sem empátiát, sem szolidaritást, sem együttérzést, hiszen vagyonukat nem készpénz, hanem különböző ingatlanok és ingóságok képezik. – Tudniillik, hogy van ám olyan, amikor ezért nekik sem jut zsíros kenyéren kívül más az asztalukra. Az országot, az elmúlt húsz évben vadkapitalista, szabadrablás jellemezte, ami lehetővé tette némelyek számára, hogy gátlástalan módon szerezzék meg vagyonukat. – De most nagy részük úgy gondolja, hogy nem osztozik a gondokban, hiszen egy cég, vagy az ország megkárosításáról ők nem tehetnek, ők csak irányítanak és manipulálnak.

Nos erre csak azt lehet mondani, hogy a dolgozók helyesen járnak el és támogatni kell Őket. Sajnos azonban igaza van annak is, aki azt mondja, hogy Magyarországon nincs hagyománya az e-fajta érdekérvényesítésnek, pedig ez kellene, erre van szükség, mert a megtollasodott álburzsoá elit, akiknek nagy része egyébként bicskával eszi az almát igen csak elpofátlanodott. – Számítanak a jótékony, modern, magyar proletárok ingyen munkájára…

(troka)